Tanösvény
Vár-alja Tanösvény
A kilenc állomásból álló tanösvény az Ófaluból indul és vezet a várba, majd onnan a domb gerincén visszasétálva lehet eljutni az új recepciós épülethez. A mintegy 1,2 km hosszú sétaút a vár érintésével mutatja be a Hollókői Tájvédelmi Körzet természetvédelmi és örökségi értékeit.
A források élővilága - 4. tábla
A források különleges tulajdonsága, hogy vizük hőmérséklete, oxigéntartalma és kémiai összetétele az év során csak kismértékben változik. A forrásokat ezért több olyan élőlény népesíti be, amely a környezeti viszonyok állandóságát igényli. A források jellemző lakói a laposférgek közé tartozó, lapos testű, ragadozó planáriák. Összegubancolódott cérnára emlékeztetnek a gomolyférgek, tudományos nevük nem véletlenül Gordius. Ezek lárvái rovarokban (főként csíkbogarakban) élősködnek, a kifejlett állatok pedig már nem táplálkoznak. Apró méretű csigák is élnek a forrásokban, közülük elterjedtebb a forráscsiga (Bithynella austriaca). A forrásokba (csakúgy, mint a patakokba) hullott faleveleken bolharákok (Gammarus fajok) nyüzsögnek. Gyakran láthatjuk a források csúcsragadozóit is, a foltos szalamandra (Salamandra salamandra) lárváit.
A természetes állapotban meghagyott források hegy-és dombvidéki tájainkon, így a Cserhátban is erdei forráslápokat tartanak fenn. A bükkösben, gyertyános-tölgyesben vagy leggyakrabban égerligetben található forrásból kilépő tiszta, hideg víz a talajon átszüremlik, a fák árnyalása pedig biztosítja a hűvös-párás mikroklíma kialakulását. Ezeken a különleges feltételeket biztosító helyeken kis szigetként jelennek meg az ilyen viszonyokat igénylő növényekből álló forráslápok. A Cserhátban kakukktormás forráslápokat találunk, melyek uralkodó faja a keserű kakukktorma (Cardamine amara), mellette jellemző a ritkás sás (Carex remota), az erdeikáka (Scirpus sylvaticus) és a gólyahír (Caltha palustris subsp. laeta). A hegyvidéki forráslápok gyakori növénye, az aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium) a Cserhátban kifejezetten ritka, viszont egyes páfrányok, mint a szálkás és a széles pajzsika (Dryopteris carthusiana, D. dilatata) több helyen is megjelennek. Sajnos ma már nagyon kevés jó állapotú forrásláp maradt fenn. A forrásfoglalások, vízelvezetések sokat megszüntettek, a meglévőket pedig a nagy létszámú nagyvad és az erdőgazdálkodás hatása erősen lerontja. Sok helyen zavaráskedvelő növények, így a nagy csalán (Urtica dioica) és a siskanád (Calamagrostis epigeios) foglalja el az érzékeny fajok helyét.
Tudod-e?
1. Hogy vannak olyan források, amelyek egy fa tövéből erednek? A Cserhátban két ilyen forrás ismert, a terényi Büdöskei-forrás és a kozárdi Acsáti-forrás. Mindkettő forrásgödre egy fűzfa tövében található, mintha a fűzfa odvából erednének.
2. Mivel táplálkoznak a bolharákok? A forrásokban élő bolharákok elsősorban a vízbe hullott falevelekkel táplálkoznak. A levél erezetét azonban nem eszik meg, így a levelek vázai ott maradnak a vízben.
3. Hogy a forrásokban található élőlények jelentős része úgynevezett indikátor szervezet? Ezek szűk tűrésű, adott környezeti viszonyokhoz nagymértékben alkalmazkodott szervezetek. A környezeti viszonyok megváltozására érzékenyek és a műszereknél is pontosabban jelzik (indikálják) azokat.
4. Honnan kapta nevét a keserű kakukktorma? A torma név a növény erősen csípős ízét jelzi. A „kakukk” előtag virágzási idejére (május elejére) utal, amikor a kakukk megszólal.
5. Hogyan károsítja a nagyvad a forráslápokat? A nagyvad (elsősorban a gímszarvas és a vaddisznó) fontos élettevékenysége a dagonyázás (azaz sárfürdőzés). Erre előszeretettel használják a forráslápokat, kitaposva, széttúrva, ürülékkel szennyezve a növényzetet. Ráadásul a vadgazdálkodók gyakran etetőt, sózót helyeznek az ilyen területekre, tovább növelve a zavarást.
Vár-alja Tanösvény – A források
A források azok a helyek, ahol a láthatatlanul, lassan áramló felszín alatti víz útját valamilyen földtani jelenség megtöri és az a felszínre jut. Minden folyóvíz forrásból ered, de egészen más típusú források vannak a hegyvidéken …
A források azok a helyek, ahol a láthatatlanul, lassan áramló felszín alatti víz útját valamilyen földtani jelenség megtöri és az a felszínre jut. Minden folyóvíz forrásból ered, de egészen más típusú források vannak a hegyvidéken és a síkságokon. Magashegységekben a víz nagy erővel tör fel és halad lefelé, ezeket csörgedező vagy szökőforrásoknak nevezzük. Síkvidéki medencékben a talajvíz több irányból áramlik és lassanként szivárog a felszínre. Az ilyen szivárgó vagy posvány források környezete jellemzően elláposodik. Legtöbb forrásunk a kettő közötti átmenetet képviseli, ezek elég erővel törnek fel a talajból ahhoz, hogy forrásgödröt tartsanak fenn, de vizük az enyhébb lejtő miatt nem folyik le gyorsan. Ezeket tó- vagy tócsaforrásoknak nevezzük és ha beléjük nézünk, láthatjuk, hogy fenekükön a víz kis szökőkutak formájában tör föl, mintha forrna.
A felszínre jutó víz eredete alapján rétegforrásokat és talajvízforrásokat különböztetünk meg. A Cserhát magasabb térszínein, földtani rétegek határain bukkannak fel a rétegforrások. Ezek vízadó rétege főként az andezit vagy a szórt vulkáni törmelék, de gyakoriak az andezit és a vele érintkező üledékek határán kilépő rétegforrás is. A hegység peremét felárkoló völgyekre a talajvíz felfakadásából keletkezett források jellemzőek. A völgyeket feltöltő kőzettörmeléken gyakran nem igazi forrásként, hanem csak állandóan vizenyős foltként jelenik meg a talajvíz.
A Cserhát mészkővel fedett területein (pl. Mátraszőlősön) néhány karsztforrás is előfordul, melyek nagyobb vízhozamukkal tűnnek ki. Langyos vizű forrásokat (pl. az ecsegi Hármas-forrás) szintén többfelé találunk.
A Cserhátban közel 400 kisebb-nagyobb forrást tartanak számon, melyek közül korábban néhányat (pl. Hollókőn a Vári-kutat) bekapcsoltak a települések vízellátásába.
Vár-alja Tanösvény – A Vár-forrás (Vári-kút fő, Strand-forrás)
A források azok a helyek, ahol a láthatatlanul, lassan áramló felszín alatti víz útját valamilyen földtani jelenség megtöri és az a felszínre jut. Minden folyóvíz forrásból ered, de egészen más típusú források vannak a hegyvidéken …
A források azok a helyek, ahol a láthatatlanul, lassan áramló felszín alatti víz útját valamilyen földtani jelenség megtöri és az a felszínre jut. Minden folyóvíz forrásból ered, de egészen más típusú források vannak a hegyvidéken és a síkságokon. Magashegységekben a víz nagy erővel tör fel és halad lefelé, ezeket csörgedező vagy szökőforrásoknak nevezzük. Síkvidéki medencékben a talajvíz több irányból áramlik és lassanként szivárog a felszínre. Az ilyen szivárgó vagy posvány források környezete jellemzően elláposodik. Legtöbb forrásunk a kettő közötti átmenetet képviseli, ezek elég erővel törnek fel a talajból ahhoz, hogy forrásgödröt tartsanak fenn, de vizük az enyhébb lejtő miatt nem folyik le gyorsan. Ezeket tó- vagy tócsaforrásoknak nevezzük és ha beléjük nézünk, láthatjuk, hogy fenekükön a víz kis szökőkutak formájában tör föl, mintha forrna.
A felszínre jutó víz eredete alapján rétegforrásokat és talajvízforrásokat különböztetünk meg. A Cserhát magasabb térszínein, földtani rétegek határain bukkannak fel a rétegforrások. Ezek vízadó rétege főként az andezit vagy a szórt vulkáni törmelék, de gyakoriak az andezit és a vele érintkező üledékek határán kilépő rétegforrás is. A hegység peremét felárkoló völgyekre a talajvíz felfakadásából keletkezett források jellemzőek. A völgyeket feltöltő kőzettörmeléken gyakran nem igazi forrásként, hanem csak állandóan vizenyős foltként jelenik meg a talajvíz.
A Cserhát mészkővel fedett területein (pl. Mátraszőlősön) néhány karsztforrás is előfordul, melyek nagyobb vízhozamukkal tűnnek ki. Langyos vizű forrásokat (pl. az ecsegi Hármas-forrás) szintén többfelé találunk.
A Cserhátban közel 400 kisebb-nagyobb forrást tartanak számon, melyek közül korábban néhányat (pl. Hollókőn a Vári-kutat) bekapcsoltak a települések vízellátásába.
Vár-alja Tanösvény – A parasztfürdő
Egy fennmaradt újságcikk szerint a fürdő építése egy Bakay nevű körjegyző ötlete volt. A fürdő 1936-37-ben épült meg és Hollókő háború előtti idegenforgalmában jelentős szerepet játszott. A fürdő mellett kiszolgáló épületek …
Egy fennmaradt újságcikk szerint a fürdő építése egy Bakay nevű körjegyző ötlete volt. A fürdő 1936-37-ben épült meg és Hollókő háború előtti idegenforgalmában jelentős szerepet játszott. A fürdő mellett kiszolgáló épületek (öltözők) is álltak, melyek állapota az 1940-es évek végére teljesen leromlott. A strandfürdő üzemeltetését a fürdőkezelő végezte, akinek bérezését a jegyek árából biztosították. Az 1950-es években a falu vízellátása nem felelt meg a kor igényeinek, a vezetékes vízellátás egyetlen lehetőségeként pedig a Vár-forrást látták. 1958-ban a forrás helyén mélyítették le a K-1 jelű fúrást. A fúrással elért kedvező (120 l/perc) vízhozamon felbuzdulva, a falu vízmű építését határozza el és 1960 elejére ezt át is adják. Műszakilag a víznyerést biztosító aknakút úgy lett kialakítva, hogy a fel nem használt vízmennyiség egy túlfolyón keresztül a fürdőmedencét töltse föl. A falu növekvő vízigénye és a forrás csökkenő vízhozama azonban vízellátási problémákat okoz, a strand feltöltésére nem marad elegendő víz. 1964-ben a medencét még rendbe hozták, de a vízellátás megoldatlansága miatt a következő években teljesen megszűnik a strand működése.
